Az épület története Budapesten, a Teréz körút 48. szám alatt
található a Játékszín. A Nyugati pályaudvar elődje, az
úgynevezett indo- vagy indítóház helyén, a Fabriken Gasse,
későbbi Gyár utca 21-ben (ma Jókai utca) 1898-ban épült ez az
ötszintes, 37 lakásos bérház, amelynek aljában a lakók
kényelmét biztosító garázst is kialakítottak. Ennek a
garázsnak, vagy kocsiszínnek a helyén nyílt meg 1912. október
30-án a Ferenczy Károly vezette Ferenczy Kabaré. 1913. február
1-én, három bemutató után, a csökkenő bevételek miatt a
Ferenczy Kabaré beszüntette előadásait. A terem tulajdonosai, egy
malomtulajdonos és egy építész, 1913 novemberében Paulini
Bélának engedélyezik egy újabb színház nyitását, melynek neve
Pesti Kabaré. Ez a társulat is csak két hónapig tudta magát
fenntartani. 1916-ban Sziklay Kornél komikus színész, a
városligeti Kis Színkör egykori igazgatója vette át e termet.
Neki köszönhetjük, hogy a főbejáratot áthelyezte, újításként
áttöreti a körúti falat, a színház főbejáratát átteszi a
Teréz körútra, ezzel nagyobb nyilvánosságot biztosított
színházának, az Érdekes Kabarénak, mely 1917 nyaráig
működött. Az új tulajdonos Dobos István, Bella Andorra bízta a
vezetést, és 1917. szeptember 18-án megnyitotta az Intim Kabarét.
1923. december 1-én nyílt meg a Terézkörúti Színpad. A
színházat irányító részvénytársaságot ügyvezető
igazgatóként Roboz Aladár vezette, a művészeti igazgató Nagy
Endre, az igazgató Salamon Béla volt. A termet Dévényi Frigyes
tervei alapján alakították át, a kivitelező Székely Dezső
építőmester volt. Megnagyobbították a színpadot, a földszint
oldalpáholyok megszüntetésével azonban nem lett kisebb a
nézőtér, mely ekkor 364 néző befogadására volt alkalmas. Ebben
a színházban, ezen a színpadon jelent meg először Vadnai László
feledhetetlen Hacsek és Sajó párosa, Komlós Vilmos és Herczeg
Jenő alakításában, és itt konferált először Kellér Dezső is.
A kabaré 1938-ig működött. 1939-ben Sallay György vezetésével
alakult meg a Kamara Varieté, mely 1951-ig viselte ezt a nevet.
1951-54-ig Artista Varieté néven folytatta a működését, majd
1954-ben visszakapta a Kamara Varieté nevet, de programját továbbra
is artista- és varieté-jellegű műsorszámok alkották. 1959-ben a
Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, melyhez a Kamara Varieté is
tartozott, elhatározta a helyiség átépítését, mivel az
artistaszámokhoz nagyobb színpadra volt szükség. A színpad
szélességét 3,5 méterrel, mélységét 2 méterrel megnövelték.
Ekkor készült el az új előcsarnok is, mely összeköti a Jókai
utcát a Teréz körúttal. A Kamara Varieté 1977-ben zárt be,
majd 1978. október 4-én megnyílt a Játékszín. A színház
elsősorban befogadó színházként működött, de létrehoztak
saját produkciókat is. Az első bemutató William Shakespeare Hamlet
című műve volt Kőváry Katalin átdolgozásában, a Kaláka
együttes zenéjével, Kozák András előadásában. 1980-ban
részleges felújításra került sor, majd 1988-ban a MÜBER
beruházásában teljesen felújították. A Csemege Vállalattól és
a Taverna Vállalattól összesen 93,5 négyzetméterrel megnövelték
a színház alapterületét, így lehetőség nyílt büféhelyiség
kialakítására is. Megvásároltak két lakást is, ezekből
alakították ki a zsinórpadlást, valamint az emeleti
irodahelyiségeket. A színházat Giricz Mátyás után, 1982.
december 1-től 1992. május 30-ig Berényi Gábor irányította.
1992-től Balázsovits Lajos lett a Játékszín igazgatója. 1999.
április 1-től a Játékszín átalakult Játékszín Teréz körúti
Színház Közhasznú Társasággá. A színház 2012. július 30-án,
az állami támogatások megvonásának következtében, bezárásra
kényszerült. Ám, szerencsére csak egy hosszabb nyári-szünetnyi
idő telt el, és még 2012. október 30-án - a színházépület 100
éves évfordulóján - a Játékszín, Németh Kristóf igazgató
irányításával immáron magánszínházként ismét megnyitotta
kapuit a nagyközönség előtt. 2013 nyarán felújításra került
az előcsarnok és a nézőtéri büfé. A földszinti
társalgóhelyiséget egybenyitották a régi büférésszel, így
növelve a nézők által igénybe vehető területeket. Új büfét
alakítottak ki, amely már inkább a kávéházak, mintsem egy
szokványos színházi büfé hangulatát idézi. A Művészbejáró
elnevezésű klubban helyet kapott egy kis pódiumszínpad is, ahol
hamarosan izgalmas irodalmi, zenei és egyéb szórakoztató
programokkal várják a nagyérdeműt. A földszinten helyet kapott
még egy férfi, és egy női-mosdó, valamint egy
mozgáskorlátozottak számára kialakított mellékhelyiség. 2014
nyarán átalakult a főbejáratnál lévő jegypénztár is. Az
újonnan kialakított térben nem csak a Játékszín előadásaira
lehet jegyeket vásárolni, mivel hamarosan nemzetközi jegyiroda
funkciót is betölt majd, illetve a shop részben, különböző
ajándéktárgyakat is vásárolhatnak a Játékszín vendégei. A
nézőtér is megújult. Teljes padlószőnyeg csere, valamint a
nézőtéri székek teljes felújítására, átkárpitozására is
sor került, szintén szolgálva ezzel is, a közönség kényelmét.
Jelenleg 269 néző befogadására alkalmas a Játékszín nézőtere,
kiegészülve az erkély utolsó sorában, 13 fixen beépített
pótszékkel. HASZNOS INFORMÁCIÓK: Jegypénztár: 1066 Budapest,
Teréz krt. 48. telefon: +36 (1) 312-0430 nyitva tartás: H - V, 13.00
- 18.00, előadásnapokon 19.00 óráig PARKOLÁS Nézőinknek az EZ
Park biztosít kedvezményes parkolási lehetőséget
előadásnapokon 18.30-tól 22.30-ig egységesen 500 Ft parkolási
díj ellenében a Weiner Parkolóház ban ( Budapest, VI. kerület,
Weiner Leó u. 16.). Egy gépkocsira vonatkozó kedvezmény
igénybevételéhez egy darab, a színház pecsétjével ellátott
színházjegy szükséges. A jegyek lebélyegeztetésére a
pénztárban, a szervezésen és az előadások szünetében a
ruhatárban van lehetőség. A parkolórendszer rendszámleolvasással
működik, ezért a beparkolásnál a néző bizonylatot nem kap.A
kedvezmény igénybevételéhez parkolóházból való távozáskor a
lepecsételt jegyet szükséges leadni. A parkolóházi kedvezmény a
szombati és vasárnapi előadásokra nem érvényes, mivel az utcán
ingyenes a parkolás.
art
8317
Views
01/03/2020 Last update