„A Rózsavölgyi cég az egyetemes és magyar zenetörténet egy
darabját jelenti" Szabolcsi Bence A magyarországi zenei életben
kiemelkedő fontosságú Rózsavölgyi és Társa céget több mint
másfél évszázada alapította Rózsavölgyi Gyula és tőkéstársa
Grinzweil Norbert. A nemcsak kereskedelemmel, hanem zenemű- és
könyvkiadással, hangversenyek szervezésével, zenei együttesek
menedzselésével foglalkozó üzlet alapítása után nem sokkal a
magyarországi zenei élet igazi központjává vált. Találkozó
helye volt neves magyar és külföldi zenészeknek, többször járt
itt Liszt Ferenc és Wagner is, egy idő után csak úgy emlegették a
boltot, mint „Rózsavölgyi Kaszinó". Erkel Ferenc, Liszt Ferenc,
Aggházy Károly, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő,
Weiner Leó zeneszerzők mellett több mint ezer komponista műveit
ismertették meg a világgal, a Rózsavölgyiek szervezték többek
között Liszt Ferenc, Claude Debussy és Maurice Ravel budapesti
fellépéseit, 1908-tól itt adták ki Bartók és Kodály műveit,
és itt jelentek meg a kor legjelentősebb könnyűzenei kiadványai
is. A 20. század első évtizedeinek egyik legjelentősebb hazai
kotta- és zeneikönyv-kiadója számos – a zenepedagógiában
nélkülözhetetlen – kottát adott közre, valamint néhány
jelentős Bartók-kiadvány között a Gyerekeknek zongorára írott
összes füzete szintén az ő kiadói műhelyében került kiadásra.
Az egykori üzlet után pont száz éve 1912-ben nyílt meg a
Rózsavölgyi és Társa cég új, a korstílusnak megfelelően
berendezett, kulturális központnak nevezhető üzlethelysége a
Lajtha Béla által tervezett épületben a Szervita tér 5. szám
alatt. Az új bolt beindításával kezdetét vette az a korszak,
amikor a Rózsavölgyi név fogalommá vált. Valós szlogenné lett
az a kijelentés, hogy: Minden, ami zene – Rózsavölgyi.
„Rózsavölgyi műkereskedését oly pompásan díszíté föl,
miszerint azt méltán lehet bolt szalonnak nevezni" Budapesti
Hírlap, 1853. január 2. A Rózsavölgyi cég egész történetére
jellemző volt a magyaros jelleg, a hazai kultúra minél szélesebb
körben való megjelenítése és az állandó megújulás. A céget
1949-ben államosították, majd 1994-ben került újra
magántulajdonba. Az új tulajdonosok felújították az üzletet,
visszavásárolták az eredetileg irodának épült első emeletet, a
hagyományokra építve újraindították a kiadói tevékenységet
és 2002-ben újjáalakult a Rózsavölgyi és Társa cég, amely
célul tűzte ki annak a komplex tevékenységnek a folytatását,
amely a cég korábbi működését jellemezte. A célt a
cégcsoporthoz csatlakozó Pentaton Koncert- és
Művészügynökséggel – a rendszerváltozás utáni első és
legnagyobb művészeti menedzserirodával – közösen meg is
valósították. Az ügynökség foglalkozik ugyanis Mikósa Erika,
Érdi Tamás menedzsmentjével, a Budapesti Operett Színház
külföldi fellépéseivel. Új magyar zenés-színházi műveket hoz
létre, így Szabó Magda regényéből az Abigélt, vagy Szakcsi
Lakatos Béla zenéjével a Szentivánéji álom musical változatát,
de megszervezte olyan világsztárok, mint Rolando Villazon vagy Pier
Boulez magyarországi fellépéseit is. A Rózsavölgyi Kiadó pedig
olyan hiánypótló zenei témájú kiadványokat jelentetett meg,
mint a Képes Magyar Zenetörténet, vagy Erkel opera partitúráinak
összkiadása. Az épület fennállásának 100. évfordulójára
átalakult, megszépült a bolt és azzal egybenyitva 2012. április
11-én, a költészet napján - Zimányi Zsófia művészeti
vezetésével - megnyílt a félemeleten a Belváros új kávéháza
és művészeti központja: a Rózsavölgyi Szalon. A napközben
kávéházként, esténként kamaraszínházként működő szalon
műsorán színházi és irodalmi estek, kulturális talkshow-k,
komolyzenei koncertek, jazz estek, könyvbemutatók, valamint
gyerekprogramok szerepelnek. A Rózsavölgyi Szalon a magyar
művészeti élet otthona szeretne lenni – egy igazi szellemi
találkozóhely – olyan közösségi tér, ahol mindig történik
valami, mindig jó a társaság és ahova visszavágynak vendégeink.
jazz
9179
Views
01/03/2020 Last update